Pünkösd
karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek
eljövetelét ünneplik a keresztény egyházban.
Az ünnep eredete
A pünkösd szó a görög ’pentekosztész’ azaz ’ötven’ szóból ered, amely arra utal, hogy a húsvéttól számított ötvenedik nap.
Az ünnep eredetileg egy ószövetségi zsidó ünnep, a törvényadás emléknapja és az új kenyér ünnepe. A keresztény világ ezen a napon a Szentlélek kiáradását ünnepli. A hagyomány szerint a Szentlélek, Jézus által ezen a napon áradt az apostolokra és ezzel új tartalommal töltötte meg a napot a keresztény hívek számára. Így teljesedik be a keresztény hagyományban a húsvéti misztérium, a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az egyház születésnapja.
Az ünnephez kapcsoldó hagyományok
Hazánkban legismertebb a pünkösdi királyság hagyománya, amely egészen a középkorig vezethető vissza. Ez alkalomból a legények ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) vettek részt, ahol kiválasztották maguk közül a legjobbat, aki aztán egy kerek évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, azt a közösség fizette. Az uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Az ünnep azonban már az ókorban is fontos volt, hiszen pünkösd a nyár ígéretét, a természet burjánzását, a tavasz legpompásabb időszakát is jelöli, így az ókori Rómában ekkor tartották a Floráriák ünnepségét, amelyen Flóra istennőt, a növényvilág és a termékenység istennőjét köszöntötték.
Csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ minden más tájáról is.
Kép és szöveg forrása: Internet